Ha az V. kerület, a Belváros a főváros szíve, akkor a XII. kerület a tüdeje. Köszönheti ezt annak, hogy az egyre növekvő beépítés ellenére még mindig itt találhatók - a Budai-hegyek gerincén, lankáin és völgyeiben - a legnagyobb összefüggő erdőségek Budapest területén. Nem véletlenül nevezi hát magát "Hegyvidéknek".
A mai polgár számára a kerület említése tavasztól őszig a túracipő előkészítését, az első hó leesése után pedig a sítalpak és szánkók előkerítését jelenti. De mindenki tudja azt is, hogy itt kell keresnie a Fogaskerekű- és a Gyermekvasutat, és itt utazhat a Libegővel a János-hegyi Erzsébet-kilátó közelébe. Méreteit és lakottságát tekintve a kerület a középmezőnyben található: se nem kicsi, se nem nagy. (Területe 26,7 négyzetkilométer, lakosainak száma 70 000-75 000, lakásainak száma mintegy 33 000) Különlegessége a kerületnek, hogy mindössze 272 000 négyzetméternyi gondozott parkja van. (Ugyanakkor a "gondozatlan" erdők-rétek megközelítőleg az egész kerület egyharmadát borítják.)